/1jLONabUqeSagJX81jpRmWoL2wy.jpgBánffy György (született Hunyadi-Buzás) (Budapest, 1927. június 19. – Korfu, Görögország, 2010. szeptember 3.) Kossuth-díjas és Jászai Mari-díjas magyar színész, érdemes és kiváló művész. Édesanyja Pápay Klára színésznő (1900–1984) volt.

 

 

Filmszerepei
Játékfilmek
 
Dalolva szép az élet (1950)
 
Ketten haltak meg (1966)
 
Nem szoktam hazudni (1966)
 
Tiltott terület (1968)
 
Az utolsó kör (1968)
 
Sirokkó (1969)
 
Arc (1970)
 
Érik a fény (1970)
 
Magasiskola (1970)
 
Harminckét nevem volt (1972)
 
Tűzoltó utca 25. (1973)
 
141 perc A befejezetlen mondatból (1975)
 
Az ötödik pecsét (1976) Magas
 
Az ügyeleti szolgálatról… (1979)
 
Töredék az életről (1979)
 
Mephisto I-II. (1981)
 
Visszaesők (1982)
 
Kettévált mennyezet (1982)
 
Redl ezredes I-II. (1984)
 
Lutra (1986)
 
Tüske a köröm alatt (1987)
 
Küldetés Evianba (1988)
 
Emlékül Évának AIDS-ellenes propagandafilm (1989)
 
Rokonok (2006)
 
 
Tévéfilmek
 
Bors 1-15. (1968 – tévésorozat)
 
Őrjárat az égen (1970 – tévésorozat)
 
A fekete Mercedes utasai (1973)
 
És mégis mozog a föld (1973 – tévésorozat)
 
Pokol – Inferno (1974)
 
Téli sport (1974)
 
Uraim, beszéljenek! (1974)
 
Gilgames (1975)
 
Muslincák a liftben (1977)
 
Megtörtént bűnügyek A kiskirály című rész (1978 – tévésorozat)
 
Mesék az Ezeregyéjszakáról (1978)
 
Az elefánt (1978)
 
Családi kör (1980)
 
Petőfi (1981 – tévésorozat)
 
Halál a pénztárban (1981)
 
Puskás Tivadar (1983)
 
Kémeri (1985 – tévésorozat)
 
Míg új a szerelem (1986)
 
Zsarumeló (1986 – tévésorozat)
 
A védelemé a szó (1988)
 
Linda (1984-89 – tévésorozat)
 
A próbababák bálja (1991)
 
Frici, a vállalkozó szellem (1993 – tévésorozat)
 
Angyali történetek (2000)
 
A Black Rose Vár titka – A titokzatos lovag c. epizód (2001 – tévésorozat)
 
A Morcogi (2008)
 
Benedek Elek meséi mesélő
 
Emlékezete
Életútjáról könyv jelent meg.
Bánffy György elhunytának első évfordulójára Budapest II. kerületében, Pesthidegkúton a helyi önkormányzat emlékparkot létesített, amelyet 2011. november 12-én avatott fel Láng Zsolt polgármester. Az ünnepségre meghívták Schmitt Pált, a feleségét és Bánffy György özvegyét is.
 
 
Díjai
 
Jászai Mari-díj (1965)
 
Érdemes művész (1971)
 
SZOT-díj (1979)
 
Kiváló művész (1983)
 
Kazinczy-díj (1989)
 
Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt (1992)
 
A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1994)
 
Magyar Örökség díj (1998)
 
Kossuth-díj (2001)
 
Nagykőrös díszpolgára (2003)
 
XIII. kerület díszpolgára (2006)
 
II. kerület díszpolgára (2007)
 
Magyar Szabadságért díj (2010)
Színpadi szerepei
 
Goethe: Faust – Faust
 
Rostand: Cyrano de Bergerac – Cyrano, Guiche gróf
 
Shakespeare: Othello – Othello
 
Shakespeare: III. Richárd – Richárd, Buckingham herceg
 
Shakespeare: Lear király – Lear
 
Shakespeare: Tévedések vígjátéka – Aegeon
 
Lerner-Loewe: My fair Lady – Higgins
 
Bródy: A tanítónő – Szolgabíró
 
Neil Simon: Mezítláb a parkban – Victor Velasco
 
Gay: Me and my girl – Sir John
 
Shaw: A hős és a csokoládékatona – Petkov
 
Füst Milán: A lázadó – Papi
 
Ibsen: Hedda Gabler – Brack bíró
 
Ibsen: Nóra – Rank doktor
 
Szigligeti: Liliomfi – Szilvay
 
Arthur Miller: Pillantás a hídról – Alfieri
 
Lessing: Bölcs Náthán – A jeruzsálemi pátriárka
 
Thuróczy Katalin: Cselédlépcsőn – Idősebb férfi
 
Székely János: Dózsa – Dózsa
 
Bognár László: Élektra – Agg nevelő
 
Csongrádi Kata: Énekelj, Déryné! – Grüssenmayer gróf
 
Hubay Miklós: Egy faun éjszakája, avagy hová lett a rózsa lelke? – Oktáv
 
Jókai Mór: A kőszívű ember fiai – Polizeidirektor
 
Mikszáth Kálmán: Különös házasság – Fischer érsek
 
Széchenyi István: A legnagyobb magyar – Széchenyi
 
 
Színpadi rendezései
 
Két alkalommal a József Attila Színházban saját darabjait rendezte. Harmadik minőségben színészként is közreműködött.
 
A Csodálatos mandarin ügy
 
A levegő hőse (társszerző)
Életpályája
 
1945–1949 között magántisztviselő illetve mozi üzemvezető volt. 1949–1950 között a filmgyári színészcsoport tagja volt. 1950–1954 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója volt. A Színiakadémia elvégzése után 1950–1953 között a Nemzeti Színház, 1953–1954 között az Állami Bábszínház, 1954–1960 között pedig a Fővárosi Operettszínház tagja, 1960–1971 között Pécsre szerződött a Nemzeti Színházhoz,[1] 1971-től a József Attila Színház tagja volt. 1978-tól a Zeneakadémia beszédtanáraként működött.
1956-os szerepvállalása miatt a forradalom leverése után hátrányt szenvedett.
1985–1994 között országgyűlési képviselőként dolgozott, 1990–1994 között az MDF frakciójában. 1985–1990 között a kulturális bizottság, 1989–1990 között a társadalom-biztosítási bizottság, a szociális és egészségügyi bizottság családvédelmi albizottság tagja. 1989–1990 között az Ellenzéki Demokraták parlamenti csoportjának vezetője, 1990–1994 között a kulturális, oktatási, tudományi, sport-, tv- és sajtóbizottság tagja.
1990–1995 között a Magyar Vadászok Országos Szövetségének elnöke, 1990–től az Anyanyelvápolók Szövetségének elnöke volt. 2006-ban Budapest XIII. kerülete,[3] 2007-ben Budapest II. kerülete díszpolgárává választotta.
Tragikus hirtelenséggel hunyt el 2010. szeptember 3-án Korfun. A Farkasréti temetőben temették el szeptember 22-én.
Drámai színész, kiváló beszédtechnikája, orgánuma jól érvényesült előadóestjein is.
Magánélete
1955-ben feleségül vette Sátory Matildot (Tildát). Két gyermekük született; Eszter (1957) és András (1960). Unokái: Márton (1987), Anna (1987), Luca (1990), Kinga (1990), Barnabás (1999).

Vélemény, hozzászólás?

Your email address will not be published.

RSS
Follow by Email