/w4795wY8PeyWEDVnjGPc7YmWg93.jpgBessenyei Ferenc (Hódmezővásárhely, 1919. február 10. – Lajosmizse, 2004. december 27.) a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas magyar színművész, érdemes és kiváló művész.


Életpályája
1940-ben a szegedi Városi Színházban kezdte pályáját, 1942-től a Miskolci Nemzeti Színházban, 1944-től a budapesti Nemzeti Színházban, utána több helyen (Budai Színház, Vígszínház, Hódmezővásárhely, Magyar Színház), majd újra Miskolcon. A Szegedi, majd a Pécsi Nemzeti Színházban játszott egy-egy évadot. 1950-től 1963-ig, 1967-től 1973-ig, majd 1980-tól 2000-ig a Nemzeti Színház művésze. 2000-től a korábbi Nemzeti társulatában maradt, így a Magyar Színház tagja lett. 1963-tól 1967-ig, majd 1973-1980 között a Madách Színházban játszott. 1981 után nyugdíjba vonult, csak szerepekre szerződött, 1997-ig, utána lajosmizsei tanyáján élt, visszavonultan. Élete utolsó napjáig aktív volt, színházba járt, kitüntetést vett át (az utolsót 2004. december 1-jén), tévéinterjút adott (az utolsót 2004. december 7-én, amelyet december 24-én sugárzott a televízió). Otthonában, békésen hunyt el. Római katolikus szertartás keretében, a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.
Közel 80 filmben és megszámlálhatatlan tévéjátékban volt főszereplő. Orgánuma, elegáns szuggesztív egyénisége, elementáris erejű szerepformálása, humora, intellektuális ereje, kitűnően érvényesült klasszikus hősök megformálásában, színpadon és filmen egyaránt.
Felesége B. Élthes Eszter „Férjem, a komédiás” címmel írt róla könyvet, amely 2004 novemberében jelent meg.
Filmjei

1951 – Gyarmat a föld alatt, Ütközet békében, Teljes gőzzel
1952 – Vihar
1953 – Ifjú szívvel, Föltámadott a tenger I-II., A harag napja, A város alatt, Kiskrajcár
1955 – Különös ismertetőjel
1956 – Szakadék, A császár parancsára, Hannibál tanár úr, Keserű igazság
1957 – Láz
1959 – Dúvad (1961-ben új változat), Kölyök
1960 – Légy jó mindhalálig!, Virrad, Az arcnélküli város, Zápor
1961 – Délibáb minden mennyiségben, Napfény a jégen, Nem ér a nevem, Alba Regia, Puskák és galambok
1962 – Isten őszi csillaga, Fagyosszentek, Húsz évre egymástól, Félúton
1963 – Pacsirta
1964 – A kőszívű ember fiai I-II., Már nem olyan időket élünk, Ha egyszer húsz év múlva, Másfél millió
1965 – Fény a redőny mögött, Iszony
1966 – Egy magyar nábob, Fügefalevél, Sok hűség semmiért, Aranysárkány
1967 – Az özvegy és a százados
1968 – Egri csillagok I-II., Az utolsó kör
1970 – Ítélet, Szerelmi álmok – Liszt
1972 – Harminckét nevem volt
1976 – Labirintus, Fedőneve: Lukács, Talpuk alatt fütyül a szél
1980 – A mérkőzés
1982 – Elveszett illúziók
1986 – Lutra
1987 – Érzékeny búcsú a fejedelemtől

Tévéfilmek
1960 – Zsuzsi
1962 – A medve
1963 – Epeiosz-akció, Kreutzer-szonáta, Élektra, Fáklyaláng
1964 – Hókirálynő
1965 – A helység kalapácsa
1966 – Oly korban éltünk 1-5., Rembrandt
1967 – Malva, A koppányi aga testamentuma
1969 – Az ember tragédiája, A fejedelem
1970 – Eklézsia-megkövetés, Valaki a sötétből, A fehér kór, Ágis tragédiája
1971 – A fekete város 1-8, A képzelt beteg, Egy óra múlva itt vagyok… 1-14., Rózsa Sándor 1-12. (a Mesélő volt)
1972 – Pályakorrekció, A tűz balladája
1973 – Cserepes Margit házassága, Zrínyi, Velünk kezdődött minden, Az áruló, Trójai nők
1973 – A csodadoktor
1974 – Elektra, Felelet 1-6, Volpone, Enyém a világ, Intőkönyvem története, Méz a kés hegyén
1975 – Kapupénz, Széchenyi, Othello, A csodadoktor
1976 – Beszterce ostroma 1-3, Csongor és Tünde, A szerelem bolondjai, A délibábok hőse, Robog az úthenger 1-6.
1977 – Galilei, Sir John Falstaff
1978 – Lear király, Kiálts város!
1979 – A két Bolyai
1981 – Nyári zsoltár
1982 – Különös házasság 1-4.
1983 – A béke szigete, A nyomozás, Mint oldott kéve 1-7.
1985 – A nagymama
1986 – A falu jegyzője 1-4., Csongor és Tünde
1987 – A másik ember
1992 – Egy diáktüzér naplója, A templomos lovagok kincse 1-13.
2000 – Millenniumi mesék
2001 – Zsaruvér és Csigavér I.: A királyné nyakéke

Emlékezete
Tiszteletére emléktáblát avattak a Corvin közben.
2008 szeptemberében a Nemzeti Színház szoborparkjában szobrot állítottak neki.
2008-ban Bessenyei Művészeti Díjat alapított Hódmezővásárhely Önkormányzata.
2012-ben Hódmezővásárhelyen avatták fel a Bessenyei Ferenc Művelődési Központot.
2012. március 25-én, a Nemzeti Színház megnyitásának 10. évfordulóján adták át a nemzet színészei közt őt is ábrázoló falképet (graffiti) a Rákóczi híd pesti hídfőjénél.
2014-ben közönségszavazás után páholyt neveztek el róla a Nemzeti Színházban.

Kitüntetései, elismerései
Farkas–Ratkó-díj (1951)
Kossuth-díj (1953, 1955)
Érdemes művész (1954)
Kiváló művész (1970)
SZOT-díj (1978)
Munka Érdemrend Arany fokozata (1979)
EMeRTon-díj (1988)
A Magyar Népköztársaság Zászlórendje (1989)
A Nemzeti Színház örökös tagja (1989)
A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1994)
Várszínházért-díj (1994)
Örökös tag a Halhatatlanok Társulatában (1997)
Magyar Örökség díj (2000)
A Nemzet Színésze (2000)
Magyar Művészetért díj (2004)
Hódmezővásárhely díszpolgára (2004)
Lajosmizse díszpolgára (2004)
Színpadi szerepei
Peer Gynt (Henrik Ibsen: Peer Gynt),
Bethlen Gábor (Móricz Zsigmond: Boszorkány)[2]
Giovanni (Herczeg Ferenc: Bizánc)
Flambeau (Edmond Rostand: A Sasfiók)
Svángya (Konsztantyin Trenyov: Ljubov Jarovaja)
Tyetyerev (Gorkij: Kispolgárok)
Tyrone (Eugene O’Neill: Hosszú út az éjszakába)
Claudius (William Shakespeare: Hamlet)
Bánk bán (Katona József: Bánk bán)
Kossuth (Illyés Gyula: Fáklyaláng)
Fegya (Tolsztoj: Élő holttest)
Görgey (Németh László: Az áruló)
Hódi professzor (Németh László: Mathiász panzió)
Colbert (Németh László: Colbert)
Széchenyi (Németh László: Széchenyi István)
Ádám (Madách Imre: Az ember tragédiája)
Szakhmáry Zoltán, előtte Zséllyei Balogh Ábel, majd Csörgheő Csuli (Móricz Zsigmond: Úri muri)
Háry János (Kodály Zoltán: Háry János)
Galilei (Bertolt Brecht: Galilei)
Othello (Shakespeare: Othello)
Falstaff (Shakespeare: A windsori víg nők)
Asztrov (Csehov: Ványa bácsi)
Dózsa (Illyés Gyula: Dózsa György című darabjában, majd (Székely Dózsa György)
Newton, (Friedrich Dürrenmatt: A fizikusok)
Higgins (Lerner-Loewe: My Fair Lady)
Barney Cashman (Neil Simon: Az utolsó hősszerelmes)
Tevje (Bock-Stein: Hegedűs a háztetőn)
Kerekes Ferkó (Kálmán Imre: Csárdáskirálynő)
Dragomir (Kálmán Imre: Marica grófnő)
Zorba (Kander-Stein: Zorba)
A pápa (João Bethencourt: A nap, amelyen a pápát elrabolták)
I. Lipót (Weöres Sándor: A kétfejű fenevad)
Kreon (Eörsi István: Tragédia magyar nyelven)
Kleitosz (Sütő András: Szuzai menyegző)
János mester (Márai Sándor: Kassai polgárok)
Noszty Pál (Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival)
Matthias Clausen (Gerhart Hauptmann: Naplemente előtt)
Bagó (Kacsóh Pongrác-Heltai Jenő: János vitéz)
II. Fülöp (Friedrich Schiller: Don Carlos)
Kányai (Szigligeti Ede: Liliomfi)
Galilei (Németh László: Galilei)
Az Úr (Madách Imre: Az ember tragédiája)
Lear király (Shakespeare: Lear király)
Dávid Ferenc (Páskándi Géza: Vendégség)

Vélemény, hozzászólás?

Your email address will not be published.

RSS
Follow by Email