Bujtor István (1942 - 2009) - Nemfeledünk.hu - Virtuális temetőBujtor István (szül: Frenreisz István, Budapest, 1942. május 5. – Budapest, 2009. szeptember 25.) Balázs Béla-díjas magyar színművész, filmrendező és forgatókönyvíró. Édesanyja Gundel Károlynak, a neves budapesti vendéglősnek legidősebb gyermeke, Gundel Katalin volt, akinek első házasságából született féltestvére, Latinovits Zoltán. Édesapja id. Frenreisz István orvos volt, testvére Frenreisz Károly, az ismert rockzenész. Keleti Márton filmrendező tanácsára első filmszerepe idején apai nagyapai dédanyja után a Bujtor nevet vette fel.
Édesanyja, Gundel Katalin 2010-ben ünnepelte 100. születésnapját. Édesapja dr. Frenreisz István belgyógyász, kardiológus. Első felesége Perényi Eszter hegedűművész, fia Bujtor Balázs hegedűművész (1975. június 13-án született), lánya Bujtor Anna jogász, drámapedagógus (1979. február 20-án született). Második felesége Bujtor Judit.
Filmjei
Fejezetek a Rákóczi-szabadságharcból (tévéfilm)
Karambol – Terpinkó Gyula (1964)
A kőszívű ember fiai – Ramiroff Leonin (1964)
Ha egyszer 20 év múlva… – Takács Péter/Gál Péter (1964)
 
Álmodozások kora (1964)
 
Nyaralás Piroskával – Verwalter Ferenc (1965)
 
Viharban (1966) (tévéfilm)
 
Harlekin és szerelmese (1966)
 
Hideg napok – Nagy Kázmér (1966)
 
Egy gyávaság története – Lint (1966) (tévéfilm)
A múmia közbeszól – pap (1967)
Fiúk a térről – Lada (1967)
Csend és kiáltás (1967)
 
A Hamis Izabella – Nyomozó (1968)
 
Bors – Zentay Dezső (1968) (tévéfilm)
 
Egri csillagok – kovács (1968)
 
Téli sirokkó (1969)
Szemüvegesek (1969)
 
Az oroszlán ugrani készül – Menő Fej (1969)
 
Bűbájosok (1969)
 
Szép lányok, ne sírjatok! – rendőr (1970) (tévéfilm)
Én vagyok Jeromos – Kemény Béla (1970)
Égi bárány – Darutollas (1970)
A legszebb férfikor (1971)
Asszonyok mesélik (1971) (tévéfilm)
Nápolyt látni és… – Szegedi Péter (1972)
Utazás Jakabbal – Jakab hangja (1972)
Tyúkfürösztés – Szabó István(1972)
Egy srác fehér lovon (1973)
A professzor a frontra megy (1973) (tévéfilm)
A Lúdláb királynő (1973) (tévéfilm)
 
A locsolókocsi (1973)
 
Kakuk Marci – Lelenc Gyula (1973)
 
Átmenő forgalom (1973) (tévéfilm)
12 egy tucat (1973) (tévéfilm)
 
Pokol-Inferno (1974) (tévéfilm)
A Pendragon legenda – George Maloney (1974)
 
A dunai hajós – Ivan Striga (1974)
Gilgames (1975) (tévéfilm)
Hugó, a víziló – Jorma édesapjának hangja (1975)
Bach Arnstadtban (1975) (tévéfilm)
 
Vivát, Benyovszky! – Sztyepanov (1975) (tévéfilm sor.)
 
Sztrogoff Mihály – Sztrogoff Mihály hangja (1975) (tévéfilm sor.)
Kántor (1 epizódban) – Bana János (1976)
Talpuk alatt fütyül a szél – Mérges Balázs, csendbiztos (1976)
 
Ha megjön József (1976)
 
Fekete gyémántok – Salista őrnagy (1976)
 
Barátom, Bonca – Gyalog Bálint (1976) (tévéfilm)
 
Karancsfalvi szökevények (1976) (tévéfilm)
 
Magellán – Cartegna (1977) (tévéfilm)
 
Fedőneve: Lukács (1977)
Apám néhány boldog éve – Nergeli Zsiga (1977)
Ki látott engem? – Aradi, költő (1977)
 
Látástól vakulásig (1978?)
 
Feltételes vallomás (1978) (tévéfilm)
 
Ebéd (1978) (tévéfilm)
 
Földünk és vidéke (1978) (tévéfilm)
BUÉK! – Perjés Laci (1978)
 
A világ közepe (1979)
 
Sándor Mátyás – Sándor Mátyás (1979) (tévéfilm)
 
Rosszemberek (1979)
Magyar rapszódia – Héderváry (1979)
Hogyan felejtsük el életünk legnagyobb szerelmét? – sofőr (1979)
Allegro Barbaro – Héderváry (1979)
 
A Pogány Madonna – Ötvös Csöpi (1980)
 
Villám – Simai János (1981) (tévéfilm)
 
Ripacsok – Béla, tévérendező (1981)
 
Haladék (1981)
 
Az a szép fényes nap (1981) (tévéfilm)
Csak semmi pánik – Ötvös Csöpi (1982)
 
Szerelmes sznobok (1983) (tévéfilm)
 
Szegény Dzsoni és Árnika – Östör király (1983)
Gyertek el a névnapomra – Egon (1983)
 
Sortűz egy fekete bivalyért – Dukay (1984)
 
Legyél te is Bonca! – Gyalog Bálint (1984)
 
Az elvarázsolt dollár – Ötvös Csöpi (1985)
Szomszédok (1987) (tévéfilm sor.)
Moravagine (1989) (tévéfilm)
Hamis a baba – Ötvös Csöpi (1991)
 
A három testőr Afrikában (1996)
Komédiások – Színház az egész… – Boday Balázs (2000) (tévéfilm sor.)
 
Zsaruvér és Csigavér I.: A királyné nyakéke – Ötvös Csöpi (2001) (tévéfilm)
 
Zsaruvér és Csigavér II.: Több tonna kámfor – Ötvös Csöpi (2002) (tévéfilm)
 
Simó Sándor (2002)
Zsaruvér és Csigavér III.: A szerencse fia – Ötvös Csöpi (2008) (tévéfilm)
 
Színház
 
Főbb szerepei:
 
 
Petruchio (William Shakespeare: A makrancos hölgy)
 
Stanley Kowalski (Tennessee Williams: A vágy villamosa)
Bromden, az indián (Ken Kesey: Kakukkfészek)
Lennie (John Steinbeck: Egerek és emberek)
 
Mike (Frederick Knott: Várj, míg sötét lesz!)
Winston (Jean Kerr: Mary-Mary)
 
Rendezései:
 
 
A kaktusz virága (bemutató: 2003. október 3. Játékszín)
 
Black comedy (Játék a sötétben) (bemutató: 2004. március 20. Győri Nemzeti Színház)
Hyppolit, a lakáj (bemutató: 2005. július 8. Győri Nemzeti Színház)
Kakukkfészek (bemutató: 2005. október 14. Turay Ida Színház)
Hyppolit, a lakáj (bemutató: 2008. szeptember 26. Veszprémi Petőfi Színház)
 
Kakukkfészek (bemutató: 2009. február 13. Veszprémi Petőfi Színház)
 
Szinkron
Bud Spencer:
 
Akik csizmában halnak meg
Az ördög jobb és bal keze
Az ördög jobb és bal keze 2
Kalózok háborúja
Sötét Torino
 
Mindent bele, fiúk!
 
Piedone, a zsaru (MTV szinkron)
 
Különben dühbe jövünk (MTV szinkron)
Morcos misszionáriusok
 
Piedone Hongkongban (Mokép szinkron)
 
Zsoldoskatona
Bűnvadászok
 
Akit Bulldózernek hívtak
 
…és megint dühbe jövünk
 
Én a vízilovakkal vagyok
 
Piedone Egyiptomban (Mokép szinkron)
 
Seriff és az idegenek
Aranyeső Yuccában
Kincs, ami nincs
Nyomás utána! (Mokép szinkron)
 
Nincs kettő négy nélkül
 
Szuperhekusok
Aladdin (Mokép szinkron)
Az óriási nyomozó (Big Man)
Fél lábbal a Paradicsomban
Extralarge – 2. évad
Bunyó karácsonyig
 
Más színészek:
 
Megint 48 óra – Nick Nolte (Első szinkron)
Feketeszakáll szelleme
Piszkos tizenkettő
 
A három testőr – Oliver Reed
 
A hét mesterlövész – Brad Dexter
 
Gyilkos bolygó – Sean Connery (Mokép szinkron)
 
Díjak, elismerések
 
Balázs Béla-díj (1979)
 
Legjobb férfi alakítás díja (1979)
 
A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2002)
Élete
Három évig a budapesti Piarista Gimnáziumba járt, majd a József Attila Gimnáziumban érettségizett kitűnő eredménnyel, mégsem vették fel az orvosi egyetemre. Egy évig segédmunkás, pincér volt, majd a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem külkereskedelmi szakára iratkozott be, ahol többek között Medgyessy Péter későbbi miniszterelnök is évfolyamtársa volt. 1966-ban szerzett diplomát, de nem dolgozott ebben a szakmában. Már másodéves egyetemistaként szerepet kapott Máriássy Félix Karambol című filmjében.
Diplomaszerzése után a Győri Kisfaludy Színházhoz került, majd 1968-ban a fővárosi József Attila Színház kötött vele szerződést. 1971-től a Pécsi Nemzeti Színház, majd 1976-tól a budapesti Vígszínház tagja lett. 1978-ban került a Mafilmhez. 1989-től kilenc éven át a székesfehérvári Vörösmarty Színház tagja volt, majd 1993-tól a Mahir Film Kft. vezetője.
2007 végén öt évre megválasztották a Veszprémi Petőfi Színház igazgatójává, mellette Eperjes Károly lett a művészeti vezető.
Négy évtizedes pályafutása alatt volt Petrucchio (Shakespeare: A makrancos hölgy), Stanley Kowalski (Tennessee Williams: A vágy villamosa), Bromden, az indián (Kesey: Száll a kakukk fészkére), Lennie (Steinbeck: Egerek és emberek), e darabok egy részét később meg is rendezte.
Filmekben is gyakran szerepelt: A kőszívű ember fiai (1965), Fiúk a térről (1967), Egri csillagok (1968), Az oroszlán ugrani készül (1969), Fekete gyémántok (1976). Ő kapta Sándor Mátyás szerepét a Verne-regényből készült tévésorozatban, majd egy másik Verne-figura, Striga, a rablóvezér szerepét játszotta A dunai hajósban. 1996-ban megrendezte Rejtő Jenő művei alapján A három testőr Afrikában című vígjátékot. 1979-ben Balázs Béla-díjat kapott, majd még abban az évben a filmkritikusok díját is.
1980-ban álmodta meg és játszotta el Ötvös Csöpi rendőrnyomozó alakját A Pogány Madonna című filmben. Ez a figura a műfajban magyar specialitás: e történetekben a háttérbe tolt, ám szakmailag nélkülözhetetlen Ötvös Csöpi küzd meg mindenre alkalmatlan, de folyton kitüntetett főnökével, Kardos doktorral (Kern András). Igazi közönségfilmek voltak ezek: itthon több mint egymillió nézőt vonzottak, és bemutatták őket Nyugat-Európa csaknem valamennyi televíziójában is. A krimisorozat második filmje a Csak semmi pánik volt. 1985-ben Az elvarázsolt dollár forgatására (a filmet rendezte is) már céget alapított, és szponzoroktól szerezte meg a szükséges pénzt. A sorozat negyedik darabja a Hamis a baba, majd a 2000-es évek elején készült Zsaruvér és csigavér volt.
Ő volt a legtöbbször a szinkronhangja Bud Spencernek. Az alkati hasonlóság adta ehhez és a később általa készített magyar filmekhez az ötletet. Rómában, a Sándor Mátyás felvételei alkalmával személyesen is találkozott a „két Piedone”. Fiatal korában kosarazott, az ifiválogatottal országos bajnokságot is nyert, emellett teniszezett is. Életre szóló szenvedélye a vitorlázás volt, hatszoros magyar bajnok lett. Az 1990-es évektől művészi munkája során is inkább a stúdióvezetéssel foglalkozott, mert – mint mondta – jobban tetszik neki a csapatszervezés és a kormányosság – nem csak a vitorláson. Legnagyobb vitorlás sikereit az 1936-ban épített Rabonbán kapitányaként érte el. Saját hajója a Tamangó.
2009. július 31-én a Veszprém Megyei Kórházba kellett szállítani, a család által kiadott közlemények szerint a színészdirektort hosszú ideig mesterségesen tartották kómában.
2009. szeptember 24-én mentővel szállították a veszprémi kórházból a budapesti Állami Egészségügyi Központba, hogy rehabilitációját itt folytathassák, egy nappal később azonban meghalt. Bujtor István halálát az Állami Népegészségügyi Központ igazgatójának 2009. szeptember 29-ei közlése szerint tüdőembólia, keringési és légzési problémák okozták.
2009. október 1-jén temették el Balatonszemesen.
2013. május 5-én, 71. születésnapján Balatonfüreden, a Vitorlás-téren felavatták egész alakos szobrát, amely Farkas Ádám Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész alkotása és kormányosként ábrázolja Bujtort egy vitorláson.

Vélemény, hozzászólás?

Your email address will not be published.

RSS
Follow by Email