Alfonzó (Markos József; Markstein József)Markos József (született Markstein József, művésznevén Alfonso, későbbi írásváltozatban Alfonzó) (Budapest, 1912. február 28. – Budapest, 1987. május 31.) magyar artista, színész és humorista. A paródia mestere, aki szívesen alkalmazta a pantomim elemeit is. Számait a legapróbb részletekig önmaga dolgozta ki. Sok emlékezetes alakítása közt az egyik Csehov-paródiája, „Ványadt bácsi” alakjának megelevenítése.

 

Családja
Apja Markstein Bertalan, anyja Stern Júlia. Ikertestvére, Árpád fél éves korában elhunyt. Három gyermeke született. Legidősebb fia Markos György színész, humorista, akivel többször is együtt lépett fel. Lánya Markos Zsuzsa (1954–1995) és kisebbik fia, Markos István Kanadában élt 25 évig, Ottawában és Montréalban járt egyetemre, majd 2001 óta Kanada mellett Magyarországon is oktat és tolmácsol angolt és franciát.
Film- és rajzfilmszerepei
 
Zárójelben a szerepével:
 
 
1949 Díszmagyar
 
1951 A selejt bosszúja (Pincér)
 
1951 Civil a pályán (Műtős)
 
1952 A képzett beteg (Beteg a folyosón)
 
1952 Erdei sportverseny (Kutya edző [hang]) – rövidfilm
 
1953 Ifjú szívvel (Vidámparki mutatványos)
 
1953 Kiskrajcár
 
1954 Költözik a hivatal! (A markos) – rövidfilm
 
1955 Idefigyeljenek emberek – rövidfilm
 
1956 Dollárpapa (Börtönőr)
 
1956 Tanár úr kérem… (Testnevelő tanár / Kém / Boxbajnok)
 
1960 Két emelet boldogság (Albertné udvarlója)
 
1961 Mindenki ártatlan?
 
1961 Napfény a jégen (Ügyelő)
 
1961 Nem ér a nevem (Féltékeny férj)
 
1961 Puskák és galambok
 
1961 Vigyázat, mázolva! – rövidfilm
 
1962 Csudapest (Deltás)
 
1962 Dunai kirándulás
 
1963 Az attasé lánya (Hanák) – rövidfilm
 
1963 Éjszaka is kézbesítendő
 
1963 Meztelen diplomata (Renitens vendég)
 
1963 Rendszáma ismeretlen (Sarkadi László, főkönyvelő) – tévéfilm
 
1963 Slágermúzeum (Múzeumőr) – tévéfilm
 
1963 Színészek a porondon
 
1964 Kár a benzinért (Polacsek)
 
1966 És akkor a pasas… (Józsi bácsi)
 
1966 Közbejött apróság – tévéfilm
 
1966 Minden kezdet nehéz I-II. – rendhagyó magyar film
 
1966 Nem szoktam hazudni
 
1967 Kérdések a szerelemről
 
1967 Nem várok holnapig…
 
1967 Segítség, lógok (Művezető)
 
1968 Bors, Ujjé, a ligetben epizódban
 
1969 7 kérdés a szerelemről (és 3 alkérdés) (Kabinos) – tévéfilm
 
1969 Gyere az állatkertbe velünk! – tv-rövidfilm
 
1969 Régi nyár (Néző a színházban) – tévéfilm
 
1969 Üzenet a jövőből – A Mézga család különös kalandjai 2-13. (További szereplő [hang])
 
19697 kérdés a szerelemről (és három alkérdés) kabinos
 
1970 A halhatatlan légiós – akit csak Péhovardnak hívtak (Főpincér, Abdullah csaposa)
 
1970 Én vagyok Jeromos (Jeromos)
 
1970 Hatholdas rózsakert
 
1970 N.N., a halál angyala (Tóth)
 
1971 Hahó, a tenger!
 
1971 Hahó, Öcsi! (Szemetes #1)
 
1971 Kapaszkodj a fellegekbe! I-II. (Börtönparancsnok)
 
1971 Rumra cserélt feleség – tévéfilm
 
1972 A főnök – tévéfilm
 
1972 Hahó, a tenger! (Gépkocsivezető)
 
1972 Mézga Aladár különös kalandjai (További szereplő [hang])
 
1973 Hét tonna dollár (Erőművész)
 
1973 Keménykalap és krumpliorr (Bagaméri, ki a fagylaltját maga méri)
 
1973 Kérem a következőt! I. (Leo király; Jós béka [hang])
 
1974 Zenés TV színház: Örökzöld fehérben, feketében (Patikus)
 
1974 Szép maszkok
 
1976 Hátország – tévéfilm
 
1978 Vakáción a Mézga család (Szamek [hang])
 
1978 Váljunk el!
 
1980 Alfonshow
 
 
Szinkronszerepei
 
Év Cím Szereplő Színész Magyar
 
1931 A köpenicki kapitány n. a. n. a. 1955
 
1939 Aranykulcsocska (1. szinkron) ? ? 1950
 
1940 Pinokkió (1. szinkron) Vásott Vili [hang] Frankie Darro 1962
 
1949 A tökéletes titkárnő n. a. n. a. 1965
 
1954 Papa, mama, ő meg én (1. szinkron) n. a. n. a. 1955
 
1958 Hüvelyk Matyi (1. szinkron) Con-Fu-Shon [hang] Dallas McKennon 1960
 
1967 Juan kalandjai n. a. n. a. 1969
 
1969 Aladdin és a csodalámpa Lámpa szelleme [hang] Georges Atlas 1970
 
Erotissimo Agresszív lázadozó Jacques Seiler
 
Ha kedd van, akkor ez Belgium (1. szinkron) Cipész Vittorio De Sica 1971
 
Uraim, megöltem Einsteint! (1. szinkron) ? ? 1970
 
1971 A három jóbarát (1. szinkron) Smac Charles Gérard 1975
 
Hideg pulyka (1. szinkron) n. a. n. a. 1973
 
1973 Agathe asszony nagy utazása Jacques Rudy Lenoir 1975
 
De hová tűnt a 7. század? Marcipán ezredes Robert Lamoureux 1976
 
Halló, itt Iván cár! Svéd nagykövet Szergej Bobrov 1974
 
Vadnyugat n. a. n. a. 1976
 
1975 Hugó, a víziló n. a. n. a. 1975
 
Megtalálták a 7. századot Marcipán ezredes Robert Lamoureux 1978
 
1976 Focizzon, aki tud n. a. n. a. 1977
 
 
Könyve
 
Ide figyeljenek emberek, de ha nem, akkor nekem teljesen mindegy. Mozaikok egy műfajról; inː A modern clown; NPI, Bp., 1975 (Szkénetéka)
 
 
Kitüntetései
 
 
Alfonzó (Markos József) és családjának sírja Budapesten. Kozma utcai izraelita temető 38A-74-11 (2005-ben készült fotó a sírról)
 
A Népköztársasági Érdemrend ezüst fokozata (1952. április 4.)
 
Érdemes művész (1969)
 
Munka Érdemrend arany fokozata (1982)
Élete
 
A színpadig
A már gyereknek is erős fizikumú fiú – édesapja zsidó baromfikereskedő volt – az iskola mellett besegített az üzletbe. A kereskedelmi iskolát elhagyni kényszerült egyik tanárával megesett komoly konfliktusa után. Először a Róka és Társa cégnél lett autószerelő inas, de 1930-ban ehelyett inkább cirkuszi artistának szegődött.
 
 
Vándorévek
Ezzel kiváltotta családja neheztelését: egy ismerősükhöz Strasbourgba küldték, ő azonban Párizsba ment, ahol nyolc hónapot töltött és a Renault autószerelője volt. De ez sem tetszett neki, hazatért és megint artista lett az Angol Parkban működő Alpesi falu varieténél, majd velük Bulgáriába, Szófiába szegődött. Itt, mint a „Hortobágy legyőzhetetlen bikája”, birkózószámával járta az országot, Várnában azonban egy török ellenfél legyőzte.
Erre hazatért, és előbb kereskedősegéd lett (a Kálvin téri Szemző divatáruüzletben), de fizikai adottságai ettől az állástól is segítettek neki szabadulni: 1933-ban a Royal Revü Varietéhez került, táncosnak. Ez azonban még nem jelentette a színpad és a porond közti választást: egy évre Olaszországba szerződött táncosnak, de utána ismét vándorcirkuszhoz csatlakozott. Katonai szolgálata után az Arizona varietébe szerződött parkett-táncosnak. Karrierje kezdetén arany színű festékkel kenték be, amitől rosszul lett. Ekkor figyelt fel rá Senger Mici („Miss Arizona”), akivel később közösen is fellépett. Innen azért tették ki, mert összeverekedett egy Festetich gróffal. A Kék Egér mulatóból az útja Egyiptomba vezetett, onnan Szudánba, Libanonba, Szíriába és Törökországba – mulatókban és varietékben lépett fel. Ezután 1937-ben és 1938-ban Olaszország mozivarietéi következtek (itt együtt játszott például Marcel Marceau-val és a fiatal Louis Armstronggal), majd a párizsi Olympia varieté.
Ismét Budapesten, művésznevei
Hazatérve a Shanghaj Bárban, később az Arizona varietével szemközti Moulin Rouge-ban táncolt. Baráti viszonyba került Kiss Manyival és Latabár Kálmánnal. Színészi karrierje Joe Stan művésznéven akkor indult, amikor Flaschner Ernő, a Moulin Rouge nagyhatalmú tulajdonosa felfigyelt parodizáló kedvére, és színpadra küldte.
1940-ben egy rendelet megtiltotta angol és francia nevű művészek fellépését, ezért korábbi művésznevét fel kellett adnia. Új, egész életre szóló művésznevének az az eredete, melyről ő maga nyilatkozott egy tévéinterjúban, hogy a rádióban meghallotta azt a hírt, hogy meghalt XIII. Alfonz spanyol király, és ezt a nevet választotta spanyolos formában 1941-től.
A háborútól az 1980-as évekig
1944 elején behívták munkaszolgálatosnak, de megszökött és bujkált. A munkaszolgálat emlékét őrzi későbbi, szinte védjegyévé vált „Idefigyeljenek, emberek” szlogenje, egy emberséges keretlegény szólította így őt és társait. Októbertől műtőssegéd volt a Rókus kórházban. Egy itt megismert sebesült orosz tiszt tolmácsaként Szegedre került, ahol beállt segédszínésznek. 1948-ban már újra Budapesten élt. Jó ideig Rodolfo partnere volt a Fővárosi Nagycirkuszban. 1952-ben a Royal Színház tagja lett, majd még ugyanebben az évben a Vidám Színpad társulatához csatlakozott, ami a vándor évtizedek után a megállapodást hozta számára: ezután újabb évtizedekig, egészen nyugdíjazásáig majdnem megszakítás nélkül itt dolgozott.
Már az ötvenes évek elejétől filmekben is vállal szerepeket (ekkor még epizódszereplőként). Egy időre ismét erőt vett rajta a vándorösztön: 1956 nyarán három hónapos turnéra indult a Szovjetunióba, az 1956-os forradalomból így kimaradt, bár lakását feldúlták. Visszatérése után ismét külföldre ment, Bécsben és Belgiumban lépett fel, többek közt Totò és Vittorio De Sica mellett, dolgozott Jacques Tati gagmanjeként is, de a kitérő után visszatért a Vidám Színpadhoz és a magyar filmiparhoz.
Reklámfilmekben is szerepelt, az OTP autónyeremény-betétkönyv reklámjában hallható közismert szlogenje, a „Nekem teljesssen mindegy (hogy melyik kocsit nyerem)”; a BKV megalakulásakor egy reklámban a buszsofőrt alakítja, ő reklámozta a kalauz nélküli kocsikat.
A hatvanas évektől évente szerepelt mozi- és tévéfilmekben, többnyire kisebb, humoros szerepekben, de például az Én vagyok Jeromos című vígjátékban ő a főszereplő. Folyamatosan látható volt a tévében, főként kabaréjelenetekben. Egyik legnépszerűbb alakítása a Keménykalap és krumpliorr tévésorozatban Bagaméri, az elátkozott fagylaltárus. Saját tévés showműsora volt a parodisztikus Alfonzó Világszínháza.
Nyelvtudása
Német, olasz, francia, orosz és arab.
FavoriteLoadingAdd to favorites
Click to rate this post!
[Total: 0 Average: 0]
Mozigepesz

By Mozigepesz

Egy lélek a mátrixból....

Vélemény, hozzászólás?