Dustin Hoffman PictureDustin Lee Hoffman (Los Angeles, 1937. augusztus 8. – ) kétszeres Oscar-díjas amerikai filmszínész, producer, Új-Hollywood legendás színészgenerációjának tagja.

Filmográfia
 
* Diploma előtt – The graduate 1967
 
* John and Mary (1969)
* Éjféli cowboy (Midnight Cowboy 1969
* Kis nagy ember (Little Big Man) 1970
* Szalmakutyák (Straw Dogs) , 1971
* Alfredo, Alfredo /Alfredo, Alfredo / 1972
 
* Pillangó /Papillon/ (1973)
 
* Lenny (1974)
* Az elnök emberei /All the President’s Men/ 1976
* Maraton életre-halálra (Marathon Man), 1976)
 
* (Kramer kontra Kramer) 1979
* (Aranyoskám) (Tootsie, 1982)
 
* Az ügynök halála (Death of a Salesman) , 1985)
 
* Ishtar (Ishtar, 1987)
* Esőember /Rain Man/1988)
* Családi ügy (Family Business 1989)
 
* Dick Tracy (Dick Tracy, 1990)
 
* Hook (Hook, 1991)
 
* Billy Bathgate (Billy Bathgate, 1991)
* Mondvacsinált hős – Hero 1992
Vírus – Outbreak 1995 Sam Daniels ezredes (R: Wolfgang Petersen)
 
* Sleepers – Pokoli lecke (Sleepers, 1996)
* Őrült város (Mad City, 1997)
 
* Amikor a farok csóválja… /Wag the Dog/ (1997)
 
* A gömb (Sphere, 1998)
* Jeanne d’Arc – Az Orléans-i szűz (The Messenger: The Story of Joan of Arc, 1999)
* Az ítélet eladó (Runaway Jury, 2003)
 
* Én, Pán Péter (Finding Neverland, 2004)
 
* Vejedre ütök (Meet the Fockers, 2004)
* A parfüm: Egy gyilkos története (Perfume: The Story of a Murderer, 2006)
 
* Felforgatókönyv (Stranger than Fiction, 2006)
 
* Mr. Magorium’s Wonder Emporium (2007)
 
* Szerelem második látásra (2008)
 
* A Mediciek hatalma – Medici: Masters of Florence (2016)
Fontosabb díjak, jelölések
 
* 1968 – Oscar-díj jelölés: legjobb férfi főszereplő – Diploma előtt – The graduate
 
* 1968 – Golden Globe-díj jelölés: legjobb férfi főszereplő – Diploma előtt – The graduate
* 1968 – Golden Globe-díj jelölés: legígéretesebb elsőfilmes – Diploma előtt – The graduate
* 1970 – BAFTA-díj: legjobb férfi főszereplő – Éjféli cowboy (Midnight Cowboy és John and Mary
* 1980 – Oscar-díj: legjobb férfi főszereplő – (Kramer kontra Kramer)
* 1983 – Golden Globe-díj: legjobb férfi főszereplő – (Aranyoskám)
* 1984 – BAFTA-díj: legjobb férfi főszereplő – (Aranyoskám)
 
* 1989 – Oscar-díj: legjobb férfi főszereplő – Esőember /Rain Man/
 
* 1989 – Golden Globe-díj: legjobb férfi főszereplő – Esőember /Rain Man/
 
* 1997 – Cecil B. DeMille életműdíj
 
* 1998 – Oscar-díj jelölés: legjobb férfi főszereplő – Amikor a farok csóválja…
 
Magyar hangja
A színészt leggyakrabban Tahi-Tóth László szinkronizálta. Ritkábban, de több alkalommal szinkronizálta Szakácsi Sándor és Végvári Tamás is. Azonban előfordulnak ettől merőben eltérő szinkronrendezői megoldások is: a Diploma előttben például Fazekas István, a Hookban Velenczey István, a Dick Tracyben Varga T. József kölcsönözte az amerikai színész magyar hangját. 
Pályája
„Legkevésbé valószínű, hogy sikert arat”
1937. augusztus 8-án, Los Angelesben látta meg a napvilágot Dustin Hoffman, orosz emigráns édesapja, Harry, és az amatőr színész édesanyja, Lilian elsőszülött gyermekeként. Dustin – veleszületett bizonytalansága és ingatag önértékelése ellenére – színészi ambíciókat dédelgetett, de a középiskola után a Santa Monica-i főiskolára iratkozott be, ahonnan két év múlva rossz eredményei miatt eltanácsolták. Előtte még elvégzett itt egy színészkurzust, mivel azt mondták, azon nem lehet megbukni. Az elkövetkezendő években Dustin Hoffman több oktatási intézményt látogatott: többek közt a Los Angeles-i konzervatóriumban és a Pasadena Playhouse-ban tanult, majd jelentkezett a Broadway-en, de mivel nem talált szerepet, felcsapott szendvicsembernek. Ezt követően többszöri nekirugaszkodás után felvételt nyert Lee Strasberg legendás színiiskolájába, ahol az ő és szobatársa (aki egy konyhában szállásolta el) nevét később feltüntették azon a „szégyentablón”, amelyen a legtehetségtelenebbnek tartott növendékeket tartották számon „Legkevésbé valószínű, hogy sikert arat” címszó alatt. A szobatársat Gene Hackmannek hívták.
A Broadway után, diploma előtt
Hoffman később elszegődött Bostonba, az ottani színházhoz, majd visszatért a Broadway-re, ahol segédrendezőként és színészként egyaránt foglalkoztatták. Egy Alan Arkin által rendezett bohózatban figyelt fel rá Mike Nichols filmrendező, és rögtön szerepet ajánlott neki Diploma előtt című filmjében. Hoffman kapva kapott az alkalmon, és úgy tűnt, véget ért a szamárlétra fokainak taposása, hiszen Nichols drámai mélységeket hordozó filmjében a fiatal Hoffman érzékeny alakítására az egész világ felfigyelt. Az ifjú színészt Benjamin Braddock szerepéért rögtön Oscar- és Golden Globe-díjra jelölték. Hoffmannak azonban nem szállt a fejébe a dicsőség, és visszatért a színpadra is, ugyanakkor filmes szekere is meglódult. Western hátterű filmek következtek, mint az Éjféli cowboy Jon Voighttal, vagy a Kis nagy ember Faye Dunaway-jel és Martin Balsammal, és előbbiért BAFTA-díjat nyert. Hoffman az újabb sikerek hatására zsinórban kezdte gyártani a filmeket: Sam Peckinpah legendás thrillerének, az 1971-es Szalmakutyáknak is főszereplője volt, majd Steve McQueen mellett főszerepet játszott Franklin J. Schaffner híres kalandfilmjében, a Pillangóban. Hoffman, aki előtt sarkig tárultak a hollywoodi mozi kapui, időről-időre visszatért a színpadhoz is: a Broadway-en rendezőként is debütált, majd a főszerepet játszotta Arthur Miller Az ügynök halála című darabjában, és az előadás televíziós változatáért Emmy-díjat kapott, de volt színpadon Shylock is A velencei kalmárban.
 
Kramer kontra Kramer, az elnök és az eső embere
Az 1976-os Az elnök emberei volt a következő jelentős filmsikere, amelyben Robert Redford oldalán a Richard Nixon-botrány részletei után nyomoz. Majd a lesújtó politikai körképpel megterhelt mozi után 1979-ben a Kramer kontra Kramer társadalomkritikus drámájáért elnyerte a legjobb férfi főszereplőnek járó Oscar-díjat. Robert Benton alkotását, mely az amerikai családmodell és erkölcsi klíma megalapozott, mikrorealista kritikáját adja, gyorsan a szívébe zárta a közönség, és az egyszerű, de érzékeny történet sokakat megérintett. Hoffman valósággal brillírozott a magára maradt családapa szerepében, aki kénytelen alárendelni szakmai pályafutását gyermeke biztonságának és jövőjének. Következő sikerében, az Aranyoskámban kivételes átváltozóművészetének legjobb példáját adta: nőszerepben idétlenkedte végig Sydney Pollack filmjét Jessica Lange oldalán, és ismét díjakkal halmozták el. Második Oscarját azonban egy újabb társadalmi dráma, az Esőember hozta meg számára, amelyben Tom Cruise alakította karakter autista bátyját, Raymondot keltette életre. Hoffman tökéletesen mutatta meg a kiszolgáltatott, magányos férfi lélekrajzát, visszafogott mimikája és nehézkes beszéde legendássá vált.
A ’90-es évektől napjainkig
A ’90-es években Hoffman további kasszasikerekkel folytatta, de egyre többször bukkant fel apró epizódokban. Játszott kevésbé eredményes mozikban is, így a Hookban, a Billy Bathgateben, vagy a Mondvacsinált hős-ben, de a nagyszabású szuperprodukciók, mint A vírus, vagy A gömb sem kerülhették el, és természetesen a filmdrámákhoz is visszatért. A Sleepers – Pokoli lecke c. alkotásban alkoholista védőügyvéd, az Amikor a farok csóválja… c. politikai- és médiaszatírában pedig flegma, bogaras filmproducer volt. Barátjával, Gene Hackmannel 2003-ban szerepelt először együtt filmvásznon, Az ítélet eladó c. tárgyalótermi drámában. Emellett olyan mozikkal folytatta, mint a 2004-es Én, Pán Péter, a 2006-os A parfüm: Egy gyilkos története, vagy a szintén 2006-ban forgatott Felforgatókönyv.

 

Vélemény, hozzászólás?