Erich von Stroheim (Bécs, 1885. szeptember 22. – Párizs, 1957. május 12.) osztrák származású amerikai filmrendező, színész, többek között a Gyilkos arany című, 1958-ban a világ legjobb 12 filmje közé sorolt mű alkotója. Egész életében azt állította (talán hitte is), hogy osztrák kisnemes és lovastiszt, ezért illesztette nevébe a von szócskát.
Filmjei színészként:
1955 La madone des sleepings
Dr. Siegfried Traurig
1955 Napoleon
Ludwig van Beethoven
1955 Série noire
Sacha Zavaroff
1952-1954 Orient Express (TV Series)
Man / Karmesin / Jovanovitch / …
– Under the Skin (1954) … Man
– Man of Many Skins (1952) … Karmesin / Jovanovitch / The Banker (as Eric von Stroheim)
1953 Alerte au sud
Conrad Nagel
1953 L’envers du paradis
William O’Hara
1953 Minuit… Quai de Bercy
Professeur Kieffer
1952 Alraune
Jacob ten Brinken
1950 Alkony sugárút (Sunset Boulevard)
Max Von Mayerling
1949 Portrait d’un assassin
Eric
1949 Le signal rouge
Le docteur Mathias Berthold
1948 Haláltánc
Edgar
1946 La foire aux chimères
Frank Davis
1946 On ne meurt pas comme ça
Eric von Berg
1946 The Mask of Diijon
Diijon (as Erich Von Stroheim)
1945 Scotland Yard Investigator
Carl Hoffmeyer
1945 Halálos játék
The Great Flamarion (as Erich Von Stroheim)
1944 Vihar Lisszabon felett
Deresco
1944 The Lady and the Monster
Prof. Franz Mueller
1943 The North Star
Dr. von Harden
1943 Öt lépés Kairó felé
Field Marshal Erwin Rommel
1942 Macao, l’enfer du jeu
Werner von Krall (as Eric von Stroheim)
1941 Hajnalodik
Brenner
1940 I Was an Adventuress
Andre Desormeaux (as Erich Von Stroheim)
1940 Asszony az örvényben
Korlick
1940 Üldözöttek
Le professeur Hoffman (as Eric Von Stroheim)
1939 Csapda
Pears (as Eric Von Stroheim)
1939 Mozgósítás
Captain Stanley Wells
1939 Le monde tremblera
Emil Lasser / Monsieur Frank (as Erich Von Stroheim)
1939 Egy párisi ház
Eric (as Eric von Stroheim)
1938 Gibraltár
Marson
1938 Ultimátum
General Simovic
1938 Saint-Agil-i menekültek
Walter, prof d’anglais
1938 L’affaire Lafarge
Denis
1938 Kinai express
Tchou King
1937 Alibi
Le professeur Winckler
1937 Under Secret Orders
Col. W. Mathesius / Simonis
1937 A nagy ábránd
Le captaine von Rauffenstein (as Eric von Stroheim)
1937 Marthe Richard au service de la France
Le baron Erich von Ludow
1935 The Crime of Doctor Crespi
Dr. Andre Crespi
1934 Crimson Romance
Capt. Wolters
1934 Fugitive Road
Hauptmann Oswald Von Traunsee
1932 Az vagyok, akit szeretsz
Carl Salter
1932 Az utolsó négy
Von Furst (as Erich Von Stroheim)
1931 Friends and Lovers
Victor Sangrito
1930 The Honeymoon
Nikki
1930 Three Faces East
Valdar / Schiller / Blecher
1929 Great Gabbo
Gabbo (as Eric Von Stroheim)
1928 Nászinduló
Nicki / Prince Nickolas von Wildeliebe-Rauffenburg
1924 Gyilkos arany
Balloon Vendor (uncredited)
1922 Szeszélyes asszonyok
Count Sergius Karamzin – Capt. 3rd Hussars Imper. Russian Army (as Erich Von Stroheim)
1919 Asszonybecsület
The Other Man, Lt. Erich von Steuben
1918 The Heart of Humanity
Eric von Eberhard
1918 The Hun Within
Von Bickel
1918 Virág a romok között
A Hun
1918 The Unbeliever
Lt. Kurt von Schnieditz
1917 Who Goes There?
1917 Sylvia of the Secret Service
Undetermined Role
1917 Reaching for the Moon
Prince Badinoff’s Aide (uncredited)
1917 Draft 258
1917 For France
Undetermined Role
1917/II In Again, Out Again
Officer (uncredited)
1917 Panthea
Lieutenant
1916 The Social Secretary
The Buzzard
1916 Intolerance
Second Pharisee (uncredited)
1916 Macbeth (uncredited)
1916 The Flying Torpedo
Accomplice
1916 Az ő képe az újságokban
One of the Weazels (uncredited)
1915 Old Heidelberg
Lutz
1915 Farewell to Thee (Short)
Jackson – Louise’s Partner
1915 Ghosts
Bit Part (uncredited)
1915/I The Failure
Minor Role (uncredited)
1915 Captain Macklin (Short)
Officer on Horseback (uncredited)
1915 The Country Boy
Diner in Restaurant (uncredited)
Iró, forgatókönyíróként:
1998 The Hoyden (Short) (screenplay “Walking Down Broadway”)
1956 Papatya (novel)
1948 Haláltánc (adaptation)
1940 I Was an Adventuress (contributing writer – uncredited)
1938 Gibraltár (writer)
1937 Két asszony között (original story – as Erich Von Stroheim)
1936 Az ördög babái (screen play – as Eric Von Stroheim)
1934 Fugitive Road (unconfirmed – unconfirmed, uncredited)
1933 Pardon egy szóra (scenario)
1930 The Honeymoon (writer)
1929 Queen Kelly (based on an original story by – as Erich Von Stroheim)
1928 Nászinduló (writer)
1928 Vihar (uncredited)
1925 A víg özvegy (screen adaptation and scenario)
1924 Gyilkos arany (screen adaptation and scenario)
1923 1914 (uncredited)
1922 Szeszélyes asszonyok (story and scenario – as Erich Von Stroheim) / (titles – uncredited)
1920 Az ördög álkulcsa (screenplay) / (story)
1919 Asszonybecsület (adaption – as Erich Stroheim) / (book “The Pinnacle” – as Erich Stroheim) / (scenario by – as Erich Stroheim)
rendezői munkássága:
1934 Fugitive Road (unconfirmed, uncredited)
1933 Pardon egy szóra
1930 The Honeymoon
1929 Great Gabbo (uncredited)
1929 Queen Kelly (as Erich Von Stroheim)
1928 Nászinduló
1925 A víg özvegy
1924 Gyilkos arany (personally directed by)
1923 1914 (uncredited)
1922 Szeszélyes asszonyok (as Erich Von Stroheim)
1920 Az ördög álkulcsa
1919 Asszonybecsület (as Erich Stroheim, directed by)
Bécsi zsidó családban született. Apjának kalapgyára volt, egy ideig Stroheim abban dolgozott. 1909-ben költözött Amerikába. 1915-ben segédrendező lett D. W. Griffith mellett Hollywoodban.
1919-ben az Universal stúdióhoz szerződött. Filmjeinek írója, rendezője, főszereplője, díszlettervezője és vágója lett. Nagyon alapos volt a hiteles kosztümök, díszletek, és kellékek terén is, ezért rendre csúszott a határidőkkel és túllépett minden költségvetést.
Filmjeiben a balszerencse, a kegyetlenség, a keserűség társadalombírálattal párosul. Első filmje, a Vak férjek sikert aratott. 1921-ben ezt követte a Szeszélyes asszonyok. Az 1924-ben készült 110 perces Gyilkos arany eredetileg 462 perc hosszú volt, de a producer Metro-Goldwyn-Mayer kegyetlenül megvágatta. Ma egy 239 percre restaurált változata is ismert.
Megfilmesítette a Víg özvegy című Lehár-operettet. A Nászinduló c. filmje olyan hosszú lett, hogy az amerikai mozikban csak az első felét vetítették, míg a folytatást csak Európa látta (Mézeshetek címmel).
A Fox stúdió bízta meg elsőként hangosfilmmel, de a határidő és a költségvetés túllépése miatt végül szakítottak vele.
Színészként is bekerült a legjobb 12 közé Jean Renoir A nagy ábránd (1937) című remekművében egy civilizált német tisztet alakítva.
A II. világháború után Franciaországban telepedett le és sikerfilmekben játszott. 1951-ben Golden Globe-ra és Oscar-díj is jelölték legjobb mellékszereplőként (Billy Wilder: Alkony sugárút).
Kitüntették a francia Becsületrenddel is.
Click to rate this post!
You have already voted for this article
Hungarian 
English