/rSyG2ypOnMVOuGtDJMYt5VV1bMr.jpgArthur Gielgud, Sir (teljes nevén: Arthur John Gielgud) (London, 1904. április 14. – Aylesbury, 2000. május 21.) Oscar-, Golden Globe- és BAFTA-díjas angol színész, rendező.

 

 

 

Filmjei
 
1998 – Elizabeth
 
1998 – Merlin
 
1998 – A bűvös kard – Camelot nyomában
 
1996 – Richard nyomában
 
1996 – Ragyogj!
 
1996 – Hamlet
 
1996 – Egy hölgy arcképe
 
1996 – Sárkányszív
 
1996 – Gulliver utazásai
 
1995 – Megkísértve
 
1995 – Az első lovag – First Knight
 
1994 – Scarlett
 
1992 – Egyedül a ringben
 
1992 – Felhők közül a Nap /Shining Through/
 
1991 – A Strauss dinasztia
 
1991 – Prospero könyvei
 
1989 – Keresem az utam
 
1988-1989 – A sas felszáll
 
1988 – Forrongó világ
 
1988 – Arthur 2.Jégbe hűtve /Arthur 2: On the Rocks/
 
1988 – Randevú a halállal
 
1988 – Egy ember az örökkévalóságnak
 
1986 – A canterville-i kísértet
 
1986 – Titkos világ
 
1985 – Bőség
 
1985 – Románc az Orient expresszen
 
1984 – A Ballantrae-i örökös
 
1984 – Botrány
 
1984 – Távoli pavilonok
 
1984 – Kaméliás hölgy
 
1983 – Wagner
 
1983 – Bíbor és fekete
 
1983 – A gonosz lady
 
1982 – Marco Polo
 
1982 – Gandhi
 
1982 – A Notre-Dame-i toronyőr
 
1981 – Utolsó látogatás
 
1981 – A sivatag oroszlánja
 
1981 – A szerelem oltárán
 
1981 – Szfinx
 
1981 – Arthur
 
1981 – Tűzszekerek
 
1980 – A karmester
 
1980 – Miért nem hívták Evanst?
 
1980 – A formula
 
1980 – Az elefántember
 
1979 – Törvényes gyilkosság
 
1979 – Caligulában
 
1978 – Senkiföldje
 
1978 – Nyomorzltak – Les Miserables
 
1978 – II. Richárd
 
1977 – Joseph Andrews
 
1977 – Gondviselés
 
1976 – Aces High
 
1975 – Galileo Galilei
 
1974 – A királynő törvényszéke
 
1974 – Gyilkosság az Orient expresszen
 
1974 – Az aranybánya
 
1973 – A Kék Hold völgye
 
1972 – Eagle in a Cage
 
1972 – Play for Today
 
1971 – Hassan
 
1970 – Julius Caesar
 
1969 – Ó, az a csodálatos háború
 
1968 – Assignment to Kill
 
1968 – A könnyűlovasság támadása
 
1968 – A halászember cipői
 
1968 – Sebastian úr
 
1966 – Falstaff
 
1965 – A megboldogult
 
1964 – Becket
 
1962 – The Cherry Orchard
 
1959 – The DuPont Show of the Month
 
1957 – Szent Johanna
 
1957 – Barrették a Wimpole utcából
 
1956 – 80 nap alatt a Föld körül
 
1955 – III. Richárd
 
1954 – Rómeó és Júlia
 
1953 – Julius Caesar
 
1948 – Hamlet
 
1941 – A miniszterelnök
 
1936 – Titkos ügynök
 
1933 – Jó barátok
 
1932 – Insult
 
1929 – The Clue of the New Pin
 
1924 – Who Is the Man?
Életpályája
Tanulmányai, pályájának kezdete
 
A fiatal Gielgud a tanulmányait a jónevű londoni Royal Academy of Dramatic Arts-ban végezte. Pályafutását színpadon kezdte, húszéves korában lépett fel először. Jó barátságot kötött Laurence Olivier-vel is, huszonhét évesen már William Shakespeare Hamletjét formálta meg nagyszerűen. Gielgud életművében a későbbiekben is főszerepet játszott a reneszánsz drámaóriás. Első jelentős (egyben fő)szerepét Alfred Hitchcocktól kapta a Titkos ügynökben (Secret Agent), 1936-ban. Gielgud a második világháború alatt csupán egy filmben szerepelt, az 1941-ben készített A miniszterelnökben (The Prime Minister) Benjamin Disraelit, a viktóriánus Anglia egyik leghíresebb politikusát keltette életre. A visszatérésre tizenkét évet kellett várni, de megérte, hiszen BAFTA-díjjal tüntették ki a cselszövő Cassius megformálásáért Shakespeare Julius Caesarjának filmváltozatában, a fiatal Marlon Brando és James Mason mellett. Ezután szintén két Shakespeare-szerep következett, a Rómeó és Júliában és a III. Richárdban. 1957-ben A Wimpole Street-i Barettek (The Barretts of Wimpole Street) című romantikus drámában tűnt fel, amely a költőházaspár Robert Browning és Elizabeth Barrett szerelmét mesélte el.
Az 1960-as évek
 
Az 1960-as évek elején Gielgud újra szünetet tartott pályafutásában, de 1964-ben ismét emlékezetes volt a visszatérése a Becket című történelmi drámában, amelyben Richard Burton és Peter O’Toole partnere volt. Gielgudot Oscar-díjra is jelölték. Szintén 1964-ben próbálkozott meg a rendezéssel is, és egy minden szempontból igényes Hamlet adaptációt készített barátjával, Richard Burtonnel a címszerepben. Egy évvel később Tony Richardson A megboldogult (The Loved One) című vígjátékában szerepelt, majd Orson Wellesszel dolgozott együtt a Falstaffban. 1968-ban ismét Tony Richardson rendezővel forgatott A könnyűlovasság támadása (The Charge of the Light Brigade) című, a krími háborúban hősiesen helytálló brit katonákról szóló filmjében, melyben Trevor Howard és Vanessa Redgrave mellett játszott.
Az 1970-es évek
 
1970-ben ismét Julius Caesar-adaptációban nyújtott remek alakítást, de ezúttal most nem Cassius, hanem a római hadvezér bőrébe bújt. 1974-ben megkapta második BAFTA-díját is a Gyilkosság az Orient expresszen (Murder on the Orient Express) című krimiklasszikusnak köszönhetően, ahol olyan sztárok között brillírozott, mint Albert Finney, Sean Connery, Ingrid Bergman és Lauren Bacall. 1977-ben a Henry Fielding regényéből készült Joseph Andrewsban komédiázott. Nerva szerepét játszotta Tinto Brass pornóelemekkel fűszerezett botrányfilmjében, a Caligulában (1979). Erről a szerepléséről az akkor 75 éves művész szarkasztikusan csak ennyit mondott a forgatás végén: „Elkészítettem az első pornófilmem.”
Az 1980-as évek
 
1980-ban Anthony Hopkinsszal és John Hurttel szerepelt együtt David Lynch Az elefántember (The Elephant Man) című drámájában. 1982-ben, 78 évesen, Gielgud elnyerte a legrangosabb filmes kitüntetést, az Oscar-díjat, a legjobb férfi mellékszereplő kategóriában, az Arthur című romantikus vígjátékban nyújtott alakításáért, de ugyanezért a Golden Globe-ot is begyűjtötte. Ugyancsak ’82-ben szerepelt Richard Attenborough Gandhi című Oscar-díjas történelmi drámájában Ben Kingsley és Edward Fox oldalán. 1988-ban szerepet vállalt az Arthur folytatásában, de a második rész meg sem tudta közelíteni az első sikerét.
Az 1990-es évek
 
1991-ben Peter Greenaway a címszerepet bízta rá a Prospero könyvei (Prospero’s Books) című, fantasztikus képi ötletekkel teli filmjében, melyben a svéd színészveterán, Erland Josephson is felbukkant. Egy évvel később Michael Douglas és Melanie Griffith mellett játszott a Felhők közül a napban (Shining Through). 1995-ben Az első lovag (First Knight) című hollywoodi szuperprodukcióban volt Sean Connery és Richard Gere partnere. 1996-ban Gielgudot BAFTA-díjra jelölték: az ausztrál Ragyogj! című filmdrámában személyesítette meg Geoffrey Rush zongoratanárát, majd Kenneth Branagh kínált fel neki egy kisebb szerepet a Hamletben. Gielgud utolsó emlékezetes alakítását 1998-ban, 94 éves korában az Elizabethben nyújtotta: a pápát formálta meg.
Magánélete és halála
 
Gielgudot 1953-ban homoszexualitása miatt letartóztatták, majd elítélték. Ennek ellenére karrierje nem szenvedett csorbát. Homoszexualitását sohasem tagadta, bár nem is beszélt róla: szégyenkezett meghurcoltatása miatt. Évtizedeken át volt élettársa Martin Henslernek, erről egy 1988-as interjúban nyíltan beszélt.[1][2] 2000 május 21.-én 96 éves korában egy légúti fertőzés miatt elhunyt. Halála után elhamvasztották.
Click to rate this post!
[Total: 0 Average: 0]
Mozigepesz

By Mozigepesz

Egy lélek a mátrixból....

Vélemény, hozzászólás?