Kibédi Ervin (eredetileg Kirschner) (Budapest, 1924. december 14. – Budapest, 1997. május 5.) Jászai Mari-díjas magyar színművész, komikus, érdemes művész.Életpályája
Óbudai sváb családból származott. A budapesti Baross utca 62. szám alatti, a pannonhalmi bencések által vezetett humántagozatos gimnáziumban érettségizett, 1943-ban.
A Zeneakadémián szerzett magánénekesi diplomát, 1949-ben, de operaénekesként sohasem működött. 1950–51-ben a Magyar Rádiónál dolgozott. 1951-ben a Magyar Néphadsereg Színházához került, majd 1957-től a Vidám Színpad művésze volt.
Elsősorban komikus szerepekben volt népszerű, amihez lomha mozgása és sajátos szem- és arcjátéka is hozzájárult. Szemhéja mindig félig csukva volt, s ez adott neki valamilyen örökös szkeptikus karaktert.
Egy aktualizálva gyakran megújuló szövegű kupléjának refrénje szállóigeként maradt fönn: Én nem hiszem, hogy normális vagyok.
Népszerű volt a Hacsek és Sajó Hacsek szerepében is. Ebben partnere éveken át Hlatky László volt.
Felesége Sztankay Ágnes, Sztankay István nővére volt.
Főbb filmszerepei
Egy pikoló világos (1955)
Dandin György, avagy a megcsúfolt férj (1955)
Gábor diák (1956)
Mese a 12 találatról (1956)
Tanár úr kérem (1956)
Dollárpapa (1956)
A csodacsatár (1956)
Az eltüsszentett birodalom (1956)
A tettes ismeretlen (1957)
Micsoda éjszaka! (1958)
Felfelé a lejtőn (1958)
Bogáncs (1958)
Szerelem csütörtök (1959)
Kölyök (1959)
Csutak és a szürke ló (1960)
Házasságból elégséges (1960)
Sínek között (1961)
Megöltek egy lányt (1961)
Nem ér a nevem (1961)
Egyiptomi történet (1962)
Az aranyfej (1963)
Meztelen diplomata (1963)
A Tenkes kapitánya (1964)
Kár a benzinért (1964)
Egy magyar nábob (1966)
Minden kezdet nehéz (1966)
Sose fagyunk meg (1970)
Lila akác (1972)
Tyúkfürösztés (1972)
Az aranyborjú (1973)
Kérem a következőt! (1974)
Robog az úthenger (1977)
Ripacsok (1981)
Csak semmi pánik (1982)
A legényanya (1989)
Frici, a vállalkozó szellem (1993)
Rádióaktív BUÉK (1993)
Retúr (1996)
Írásai
Versek (Folytassa, Kibédi) (1986)
Kibédi-variációk (1989)
Beszélgetések a papagájjal (1991)
Díjai, kitüntetései
Jászai Mari-díj (1967)
Érdemes művész (1975)
A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1994)
Erzsébetváros díszpolgára (1999) (posztumusz)
Életrajzi adalékok
1985. december 27-én a schwechati terrortámadásban megsebesült.
Nagyon szerette az állatokat, már leventekorában is egy kiskutyának köszönhette megmenekülését, amikor társait elhurcolták az oroszok. Volt egy csimpánza, amit Damjanich utcai lakásában tartott. Amikor költőbarátja megkérdezte: „meg vagy te őrülve? Lakásban majmot tartasz?” „Igen. Tudod milyen érzés az, ha hazamegyek az előadás után, nyitom az ajtót, s az előszobában ott ül a majom, s a szemembe néz? Végre egy TISZTA TEKINTET!” – válaszolta. Tacskójával mindvégig hosszas sétákat tett a Csikágóban.
Főbb színházi szerepei
Jodelett (Edmond Rostand: Cyrano de Bergerac)
Fiorillo (Rossini: A sevillai borbély)
Much igazgató (Pagnol: Topoze)
Barranco (Pirandello: Velencei kékszakáll)
Caballo felügyelő (Alfonso Paso: Ön is lehet gyilkos)
Click to rate this post!
You have already voted for this article
Hungarian 
English