Kőmives Sándor (Budapest, 1897. március 19. – Budapest, 1980. november 15.) magyar színész, Érdemes (1957) és Kiváló művész (1971).
Filmszerepei
A nőnek mindig sikerül – Napraforgós lovag (1939) – Morgorán, Merilla mostohaapja
Fűszer és csemege (1939) – Sperber Vilmos, vezérigazgató
Gül baba (1940) – Gül baba
Sarajevo (1940) – orosz tiszt
Mária két éjszakája (1940) – Csutora András falukutató
Beáta és az ördög (1940) – háziorvos
Néma kolostor (1941) – Horsetzky Frigyes báró
Beszterce ostroma (1948) – Pribényi, Apolka gyámja
Janika (1949) – Kerta Gábor, a „Színházi Világ” munkatársa
Egy asszony elindul (1949) – Jóska, mérnök
Szabóné (1949)
Kiss Katalin házassága (1950) – anyakönyvvezető
Becsület és dicsőség (1951) – Jóna Gyula
Déryné (1951)
Föltámadott a tenger (1953) – Móga
Életjel (1955) – Balogh István
Gábor diák (1956) – Gül baba
Külvárosi legenda (1957) – Id. Ambrus István
Égi madár (1958) – orvos
Vihar a Sycamore utcában (1959, TV film)
A harminckilences dandár (1959)
Csempészek (1959)
Szerelem csütörtök (1959)
Gyalog a mennyországba (1959)
Szegény gazdagok (1959)
Merénylet (1960)
Virrad (1960)
Égre nyíló ablak (1960)
Fűre lépni szabad (1960)
Nem ér a nevem (1961)
Elektra (1962, TV film)
Májusi fagy (1962)
Angyalok földje (1962)
Fáklyaláng (1963, TV film)
Bálvány (1963)
Hűség (1964, TV film)
A Tenkes kapitánya (1964, TV-sorozat)
Férjhez menni tilos! (1964)
Ha egyszer húsz év múlva (1964)
Kristóf, a magánzó (1965, TV film)
Utószezon (1967)
A koppányi aga testamentuma (1967)
Hamis Nero (1968, TV film)
Bors (1968, TV-sorozat)
Lássátok feleim (1968)
Keresztelő (1968)
Egri csillagok (1968)
Bánk bán (1968, TV film)
Az élő Antigoné (1968, TV film)
Feldobott kő (1969)
Virágvasárnap (1969)
Az ember tragédiája (1969, TV film)
Széchenyi meggyilkoltatása (1971, TV film)
Rózsa Sándor (1971, TV-sorozat)
Prés (1971)
György barát (1972, TV-sorozat)
A fekete város (1972, TV film)
Nyulak a ruhatárban (1972)
Hahó, Öcsi! (1972)
Átmenő forgalom (1973, TV film)
III. Richard (1973, TVfilm)
Volpone (1974, TV film)
Méz a kés hegyén (1974, TV film)
Aranyborjú (1974, TV film)
Végül (1974)
Szarvassá vált fiúk (1974)
Kínai kancsó (1974, TV film)
A sas meg a sasfiók (1974, TV film)
Barátom Bonca (1975, TV film)
Bach Arnstadtban (1975, TV film)
Robog az úthenger (1976, TV-sorozat)
Beszterce ostroma (1976, TV-sorozat)
II. Richárd (1976, TV film)
Földünk és vidéke (1977, TV film)
Galilei (1977, TV film)
Tengerre néző cellák (1978, Tv film)
Lear király (1978, TV film)
Keménykalap és krumpliorr (1978, TV-sorozat)
Kalaf és Turandot története (1978, TV film)
A táltosfiú és a világfa (1978, TV film)
Haladék (1980)
Fontosabb színházi szerepei
Doolittle (George Bernard Shaw: Pygmalion)
Orgon (Molière: Tartuffe)
Ariste (Molière: A férjek iskolája)
Damis (Molière: Kotnyelesek)
Csebutikin (Anton Pavlovics Csehov: Három nővér)
Rank doktor (Henrik Ibsen: Nóra)
Lőrinc barát (William Shakespeare: Rómeó és Júlia)
Shylock (William Shakespeare: A velencei kalmár)
I. sírásó (William Shakespeare: Hamlet)
Pantalone (Carlo Goldoni: A hazug)
Bubnov (Makszim Gorkij: Éjjeli menedékhely)
Valkay, tanár úr (Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig)
Polgármester (Móricz Zsigmond: Rokonok)
Szilvai professzor (Szigligeti Ede: Liliomfi)
Slim (John Steinbeck: Egerek és emberek)
Halál (Robert Merle: Sisyphus és a halál)
Limai püspök (Prosper Mérimée: A művésznő hintaja)
Öreg kegyelmes (Heltai Jenő: Az ovos és a halál)
I. sírásó(William Shakespeare: Hamlet, dán királyfi)
Családja
Színészcsaládból származott, apja Baumann Károly ismert népdalénekes és színész volt, anyja Kőmíves Jolán. Nagyapja Kőmíves Imre színész, színműíró. Testvérei: Kőmives Rezső színész, Kőmives Tibor és Olivér vásári árus, és bohóc, nővére: Kőmíves Erzsi színésznő lett.1939 decemberében házasságot kötött Munkácsy Irénnel, Ódry Árpád színművész lányával, a Vígszínház segédrendezőjével. Gyermekeik ifj. Kőmíves Sándor (1940–2006) színész, Borbála (1943–2015) és Mária (1949–).
Életútja
A Kereskedelmi Akadémián érettségizett 1914-ben, majd hivatalnoki pályára lépett, az albertfalvai repülőgépgyárban volt tisztviselő. Azután díjnok lett a kultuszminisztériumban. Az első világháború alatt katonáskodott, majd kedvét követve Budapesten színésszé lett. Első fellépte Trilby Gecko-jában volt 1919-ben a Budafoki Színkörben. Félévig Óbudán működött, majd Kiss Árpádnál, Ungvárt és Munkácson. 1924. szeptember havától a Magyar Színház tagja volt. 1936-ban Debrecenbe került Horváth Árpádhoz, 1938-tól a Vígszínházban lépett fel. 1945-től 1948-ig játszott a Belvárosi és a Nemzeti Színházban lépett fel, 1951-től haláláig pedig a Madách Színház művésze volt. Gyakorlatilag minden szerepkörben feltűnt, vidéken operettbuffó és táncos-komikus, ugyanakkor drámák főszereplője és kíváló epizodista is volt. Egyszerű eszközökkel tudott tragikus sorsokat is érzékeltetni. Gyakori szereplője volt a Magyar Rádió hangjátékainak. (Egyik legnépszerűbb, általa megformált figura: Moha bácsi, a törpe.) Számos filmben és tévéjátékban szerepelt.
Click to rate this post!
You have already voted for this article
Hungarian 
English