/5WCnYPmwbtpEX0nZXuSiJf7WySJ.jpgLatabár Kálmán (Kecskemét, 1902. november 24. – Budapest, 1970. január 11.), ahogy rajongói – főként a gyereknézők – nevezték: Latyi, talán a legnépszerűbb magyar komikus volt a 20. században. Híres színészdinasztia leszármazottja: dédapja Latabár Endre, nagyapja Latabár Kálmán Árpád, apja id. Latabár Árpád, mindannyian neves színészek voltak. Fia, ifjabb Latabár Kálmán szintén színész.

 

Filmjei
 
1968 – Irány Mexikó (TV movie)
 
1963 – Egyiptomi történet
1961 – Nem ér a nevem
 
1958 – Micsoda éjszaka!
1954 – Fel a fejjel
1953 – Ifjú szívvel
 
1953 – Állami áruház
 
1953 – Péntek 13 (short)
1952 – Civil a pályán
1952 – A képzett beteg (short)
 
1951 – A selejt bosszúja (TV short)
1950 – Dalolva szép az élet
 
1949 – Janika
1949 – Mágnás Miska
1948 – Zöld, sarga, piros
1947 – Könnyű múzsa
1946 – Hazugság nélkül
 
1944 – Muki
1944 – Afrikai vőlegény
1944 – A vadon fia (short)
1943 – Zenélő malom
1943 – Szerencsés flótás
 
1943 – Egy szoknya, egy nadrág
 
1943 – Álomkeringő
1942 – Egy bolond százat csinál
1941 – Leányvásár
1941 – Csákó és kalap
1941 – Édes ellenfél
 
1941 – Behajtani tilos!
 
1940 – Pepita kabát
 
1940 – Cserebere
1940 – Mária két éjszakája
 
1939 – Karosszék
 
1939 – Nem loptam én életemben
 
1939 – Pénz áll a házhoz
 
1938 – Döntő pillanat
 
1938 – Sportszerelem
1937 – Fizessen, nagysád!
1937 – Hol alszunk vasárnap?
1935 – A csúnya lány
 
 
Díjai
 
1950 – Kossuth-díj
 
1950 – Érdemes művész
 
1953 – Kiváló művész
Élete
Szülei Latabár Árpád színész és Deutsch Ilona színésznő. Az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnáziumban érettségizett. Az ifjú Kálmán Rákosi Szidi színésziskoláját végezte el, és 1922-ben a Várszínházban táncos komikusként lépett először közönség elé. Kezdetben a Fővárosi Operettszínházhoz szerződött, majd 1927-1933 között Árpád öccsével együtt zenés artistaszámokkal turnézott külföldön. Többek között a világhírű rendező, Max Reinhardt színházában is felléptek (A két Ajax; Offenbach: Szép Heléna), aki az európai fiatal színésznemzedék legjobbjának tartotta a testvérpárt. A kritikusok Buster Keatonhoz és Chaplinhez hasonlították őket. Hazatérését követően különböző fővárosi zenés színházakhoz szerződött, első filmje 1937-ben készült el. 1937. augusztus 28-án Budapesten, az Erzsébetvárosban feleségül vette Walter Katalint, Walter István és Brandeisz Erzsébet lányát. A születendő gyermekek megegyezésük szerint az anya vallását követték, így fiukat, az 1938-ban született Kálmánt – aki ugyancsak a színészmesterséget választotta hivatásul, – római katolikusnak keresztelték.
Latabár Kálmán 1945-től haláláig a Fővárosi Operettszínházban játszott. Máig emlékezeteset alakított mint Menelaosz (Offenbach: Szép Heléna), Bóni (Kálmán: A Csárdáskirálynő), Frosch (Strauss: A denevér), Nyegus (Lehár: A víg özvegy).
Kiváló tánctudású komikus volt, akinek rögtönző és karikírozó készsége féktelen komédiázó kedvvel párosult. Méltatlankodó hanghordozása, félszeg mozgása, virtuóz „ügyetlensége”, egyéni humora nagy népszerűséget biztosítottak számára. Gyakran lépett fel Árpád testvérével groteszk duettszámokban. Minden szerepére hallatlan gonddal készült, színpadi „rögtönzései” sikerének titka a sokszoros próba, a pontos begyakorlás volt. Játékával senkit sem állított pellengérre, szerette az embereket, felszabadult kacagásukat. Munkásságát 1950-ben Kossuth-díjjal ismerték el, ugyanabban az évben érdemes művész, 1953-ban kiváló művész lett.
Egyre súlyosbodó cukorbetegségben szenvedett, az eredményes kezelést nehezítette a színészi mesterséggel járó állandó stressz és a rendszertelen életmód. Állapota 1970-ben válságosra fordult, január 11-én végleg eltávozott, de kiváló alakításainak emlékét máig őrzi az utókor.
Születésének 75. évfordulóján, 1977-ben, Kecskemét Város Tanácsa emléktáblát helyezett el az épületen, mely szülőházának helyén áll. Az emléktáblát 2008-ban felújították.
FavoriteLoadingAdd to favorites
Click to rate this post!
[Total: 0 Average: 0]
Mozigepesz

By Mozigepesz

Egy lélek a mátrixból....

Vélemény, hozzászólás?